Hogyan teremt a masszőr egy mosolygósabb és kedvesebb világot?

A masszőrök, gyógytornászok és általában a gyógyító hivatást űző szakemberek társadalmi felelősségvállalási szerepe kiemelkedő fontosságú. A masszázságyról a vendég energiával feltöltődve, megkönnyebbülve, elakadásaitól felszabadulva száll le. A masszőrnek a kezelés után vendégének csillogó szempárja és mosolygós tekintete olyan elismerés, mint színésznek a taps.

Amit kevés masszőr tudatosít, hogy ezzel a munkája nem ér véget, egy láncreakciót indít útnak. Az ellazult vendég önkéntelenül is mindenkire mosolyog, mosolyt csalva ezzel a legkomorabb emberek arcára is. Így terjed tovább a jókedv vírusként, megállíthatatlanul.

A masszázs hatása a szervezetre és a közérzetünkre

A mosoly ugyanis ragályos. Ha valakire rámosolygunk, az önkéntelenül is visszamosolyog. Ruth Campbell, a londoni University College professzora szerint ez az agyban található ún. tükörneuronnak köszönhető. Ez hozza működésbe ugyanis az arc és az arckifejezés felismeréséért felelős agyi területet, és azonnali tükörreakciót eredményez. Ráadásul ez még akkor is működik, ha az ingert kiváltó fél csak mímeli a gesztust.

Természetesen a mosoly úgy terjed a legbiztosabban, ha őszinte. Aki a masszázságyról száll le, annak általában nem kell erőltetnie a mosolyt, annak fülig ér a szája. Ha masszőrként bizonytalanok vagyunk kezelésünk sikerében, onnan tudhatjuk, hogy vendégünknek őszinte-e a mosolya, ha a szeme is mosolyog. A mosolygásban ugyanis két izomcsoport játszik szerepet: a járomcsonti izmok, amelyek az arc két oldalán futnak le a száj sarkáig, illetve a szem körüli izmok, amelyek a szarkalábakért felelősek. A járomcsonti izmok működése akaratlagos, tudjuk színlelni a mosolyt, a szem körüli izmok viszont akaratunktól függetlenül működnek, a mosolygó szem ezért mindig őszinte érzelmeket tükröz.

Az őszinte mosoly ráadásul az egészségünket is szolgálja. A nevetés serkenti a szervezet természetes fájdalomcsillapítójának, a jó érzést fokozó endorfinnak a termelődését, ily módon enyhíti a stresszt, és segíti a gyógyulást. Ez is alátámasztja azt a megfigyelést, hogy miért olyan ritkán beteg a vidám ember, és miért van annyi baja a panaszkodósnak, borulátónak.

A nevetés serkenti az endorfin termelődését, enyhíti a stresszt, segíti a gyógyulást.

Onnan tudhatjuk, hogy vendégünknek őszinte a mosolya, ha a szeme is mosolyog

A nevetés a legjobb gyógyszer. Azon túl, hogy jobb lesz az egészségünk és a közérzetünk, több barátot is szerzünk. Ha megfigyeljük, hogyan hat a szerveinkre, megértjük, miért olyan fontos, hogy megtartsuk napirendünkben a rendszeres nevetést. Az idő múlásával ugyanis, ha nem teszünk ellene, egyre komorabbak leszünk. Statisztikák szerint a felnőtt átlagosan tizenötször, egy óvodás négyszázszor nevet egy nap. A nevetéssel felgyorsul a légzés, dolgozik a rekeszizom, a nyak, a has, az arc, a váll izomzata. A nevetéstől csökken a pulzusszám, tágulnak az erek, kipirul az ember arca, javul az étvágy, elég a fölösleges testzsír. Orvosi szempontból tehát erősen javallott a napi rendszeres nevetés, receptre kéne felírni, de nem kapható a patikában. Helyette viszont bármikor elmehetünk egy masszásra, ami után garantáltan mosolyra derül az arcunk, és onnan már csak egy lépés, hogy egy jóízűt nevessünk. A legjobb, ha magunkon tudunk nevetni, ha nem vesszük túl komolyan az életet és önmagunkat.

Összefoglalásképp: A segítő szándékkal és szakmai alapossággal elvégzett kezelés a masszőr és gyógytornász felelőssége. A kezelés utóéletét a fenti tudományos tények ismeretében nyugodtan rá lehet bízni a vendégre: mosolyogjon rá a világra, és az majd visszamosolyog rá. Így teremt a masszőr, gyógytornász és egyéb gyógyító terápiát végző szakember egy vidámabb, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb világot, ahol az emberek nyitottabbak és kedvesebbek egymáshoz.

Szerző:
Mátis Iván
www.fabulo.hu

 

Felhasznált szakirodalom: Barbara és Allan Pease: A testbeszéd enciklopédiája