Kineziológiai tapasz: Csodatévő fájdalomcsillapító szalag vagy csak marketinghúzás?

A sport- és rehabilitációs terápiák nélkülözhetetlen részeivé vált kineziológiai szalagok, az elasztikus tapaszok óriási népszerűségre tettek szert. Ezek a tapaszok a fájdalom enyhítését, teljesítménynövelést és a sebgyógyulás elősegítését ígérik gyógyszerek nélkül. A szkeptikusok azonban azt állítják, hogy csak egy tudományosan korlátozottan bizonyított, ideiglenes divatról van szó. Hogyan működnek a kineziológiai tapaszok, mikor van értelme a használatuknak és mikor van szó placeboról? Ebben a cikkben megvizsgáljuk, milyen előnyöket és kockázatokat jelentenek, valamint, hogy mit mondanak a tudományos kutatások a hatásukról.

Mi az a tapaszolás?

A tapaszolás (angolul kinesio taping) egy olyan módszer, amely során a bőrre speciális elasztikus tapaszokat – ún. kineziológiai tapaszokat helyeznek fel. Ezek a tapaszok úgy készültek, hogy rugalmasságukat és súlyukat illetően minél inkább hasonlítsanak az emberi bőrre. Ennek köszönhetően támaszt nyújthatnak az izmoknak és az ízületeknek anélkül, hogy jelentősebben korlátoznák a mozgást.

A hagyományos rögzítő kötésekkel ellentétben a kineziológiai tapaszok nem teszik mozgásképtelenné az adott testrészt, hanem másképp fejtik ki hatásukat – enyhe feszültség révén stimulálják a bőrben lévő természetes mechanoreceptorokat, ami befolyásolhatja az izomfeszültséget, a vérkeringést vagy a nyirokelvezetést.

A módszer a hívei szerint a tapaszolás képes:

• javítani a vér- és nyirokkeringést,
• enyhíteni a fájdalmat,
• hozzájárulni az izomstabilitáshoz,
• meggyorsítani a regenerációt a sérülések után.

Nemcsak a sportban, hanem a rehabilitációs kezelések, műtétek utáni ápolás során vagy akár a krónikus hátfájás esetén is használják őket.

Hogyan jött létre a tapaszolás? Ki és hogyan találta ki?

A tapaszolás viszonylag rövid történelemmel rendelkezik. A 20. század 70-es éveiben fejlesztette ki Dr. Kenzo Kase, japán csontkovács, aki az izomfájdalmakkal küzdő betegeknek szeretett volna segíteni, anélkül, hogy korlátozná őket a mozgásban.

Eleinte a kineziológiai tapaszokat leginkább a sportgyógyászatban használták, ahol például az olimpiai tornászok és futók nagyon megkedvelték őket. A tapaszok elsőként 1988-ban jelentek meg ezen a neves sporteseményen a Szöulban rendezett nyári olimpiai játékokon. Ezután a bemutató után hosszabb szünet következett, amíg a sportolók ismét el nem kezdték őket használni a 2004-es olimpiai játékokon Athénban.

Azonban ez a technika fokozatosan a gyógytorna, reumatológia és ráadásul az esztétikai orvoslás szakterületein is elterjedt (pl. a duzzanatok mérséklésére vagy a nyirokrendszer támogatására).

Napjainkban különböző kineziológiai tapaszok léteznek:

• Kineziológiai tapaszok: Az izmok és ízületek támogatására készült elasztikus tapaszok.
• Rigid (fixáló) tape: Erősebb tapaszok, súlyosabb sérüléseknél használják őket.
• Nyirok taping: Speciálisan a nyirok elvezetésére készült tapasz.
• Rácsos tapaszok: A faszciális feszültség oldására és a vérkeringés javítására használják őket.

Mit mondanak a tapaszolásról a tudományos kutatások?

Bár az utóbbi években a tapaszolás nagy népszerűségnek örvend, a tudományos kutatások eredményei gyakran ellentmondásosak:

• A Journal of Clinical Rehabilitation folyóiratban megjelent szisztematikus áttekintés  856 beteggel végzett 12 tanulmányt analizált és azt a megállapítást eredményezte, hogy a kineziológiai tapaszolás enyhén csökkentheti a műtétek utáni duzzanatokat, főként a nyiroktechnika esetén. Azonban a hatás nem volt jelentősebben jobb a kompressziós terápiánál vagy a placebonál. A szerzők nem megfelelő bizonyítékokra és további kutatások elvégzésének szükségességére utalnak.
• Egy 2021-es szisztematikus áttekintés pedig impingement szindrómában szenvedő betegeken vizsgálta a kineziológiai tapasz hatékonyságát, de a kapott eredmények nem voltak egyértelműek. Ezáltal ez a tanulmány a módszer korlátozott jelentőségére utal.

Miben segíthet a tapaszolás?

A tapaszokat leggyakrabban az alábbi nehézségeknél alkalmazzák:

1. Sportsérülések és túlterhelés

   A tapaszolás felhasználásra talált a sportsérüléseknél és túlterhelésnél, amelyeknél azonnali enyhülést eredményez anélkül, hogy korlátozná a mozgást. A meghúzott izmok esetén gyengéden támogatja a sérült területet, ezáltal enyhíti a fájdalmat, ugyanakkor lehetővé teszi a rehabilitáció folytatását is.

   A sportolók gyakran dicsérik a tapaszok ízületi fájdalmakra kifejtett hatását – legyen szó akár a vállakról, térdről vagy a bokáról – ahol a tapaszok megszabadítják a feszült ínakat a terheléstől, így mérséklik a sérült helyre ható nyomást.

   Egyes atléták ráadásul megelőzésként is használják őket egy-egy nehéz edzés vagy verseny előtt, hogy elkerüljék az esetleges sérüléseket és optimális kondícióban tartsák az izmaikat.

2. Rehabilitáció és krónikus fájdalom

   A tapaszolást rehabilitációra és krónikus fájdalmaknál is használják. A hátfájással küzdő betegek nagyra értékelik, hogy az elasztikus tapaszok segítik a helyes testtartást, ezáltal felszabadítják a feszült izmokat és javítják a teljes kényelemérzetet.

   A műtét utáni gondozás során a tapaszok hozzájárulnak a gyorsabb regenerációhoz – segítenek csökkenteni a duzzanatokat, támogatják a szövetek gyógyulását és enyhítik a merevség érzetét, ami jelentősen megkönnyítheti a felépülést.

   Artrózisos vagy reumás betegségekben szenvedő pácienseknél a megfelelően alkalmazott tapaszolás átmeneti megkönnyebbülést nyújthat. A mechanizmus egyszerű: a tapaszok enyhén serkentik a vérkeringést és tehermentesítik az ízületeket, így csökkenthetik a kellemetlen érzéseket anélkül, hogy azonnal gyógyszert kellene szedni.

3. Nyirokrendszeri és esztétikai célok

   A sporton és az orvostudományon kívül a tapaszolást nyirok- és esztétikai kezelések során is alkalmazzák. A speciális ragasztási technikák elősegíthetik a szövetek vízelvezetését, ami különösen hasznos lehet sérülések, műtétek vagy a nyirokrendszer zavarai okozta duzzanatok esetén.

   Az esztétikai területen a tapaszokat olykor a cellulit esetén is alkalmazzák, mivel egyes tanulmányok arra utalnak, hogy javítják a bőr alatti mikrokeringést, ami hozzájárulhat a „narancsbőr” láthatóságának csökkentéséhez.

4. Testtartás javítása

   A tapaszolás egyik utolsó jelentős felhasználási területe a testtartás javítása. A gyógytornászok a tapaszokat a gerinc finom megtámasztására használják, ezáltal segítenek a rossz szokások, például a görnyedés vagy a túlzott homorítás korrigálásában.

Ez a módszer nem jelent végleges megoldást, de ideiglenes segédeszközként szolgálhat a rehabilitáció során vagy a helyes testtartás gyakorlása közben.

Mindezen lehetséges előnyök ellenére fontos szem előtt tartani, hogy a tapaszolás nem egy univerzális gyógymód. Hatékonysága nagymértékben függ a helyes alkalmazási technikától és az egyén személyes igényeitől. A legjobb eredményeket a gyógytornával, rendszeres testmozgással és egészséges életmóddal kombinálva hozza el. Ha nem megfelelően használják, a tapaszolás hatástalan lehet, vagy bizonyos esetekben akár nem kívánt hatásokat is kiválthat. Éppen ezért javasoljuk, hogy konzultáljon szakemberrel, például gyógytornásszal vagy orvossal, különösen, ha súlyosabb egészségügyi problémákról van szó.

Ki számára lehet a tapaszolás hasznos?

• Sportolók és aktív egyének: A futók, kerékpárosok, teniszezők és más sportolók számára, akik rendszeresen terhelik izmaikat és ízületeiket. A speciálisan felvitt tapaszok képesek stabilizálni az ízületeket a megterhelő mozdulatok során (például a kosárlabdában a deszkáknál vagy a futballban az irányváltoztatásoknál), miközben mérséklik a rezgéseket és a túlzott feszültséget az izomrostokban. A sportolók gyakran használják a tapaszolást versenyek alatt is, amikor azonnali fájdalomcsillapításra van szükségük gyógyszerek alkalmazása nélkül.
• Rehabilitációs betegek sérülések után: Azok számára, akik izomhúzódásból, szalagkárosodásból vagy ízületi műtétekből rehabilitálódnak, a tapaszolás kulcsfontosságú része lehet a gyógyulási folyamatnak.
• Nehéz munkát végző emberek: Építkezéseken dolgozó munkások, egészségügyi dolgozók, szakácsok és más szakemberek, akik hosszú ideig terhelik bizonyos izomcsoportjukat (például a hátizmokat a terhek emelésekor vagy a vállakat sokszor ismételt mozdulatokkal), a tapaszolással megelőzhetik a krónikus fájdalmak kialakulását. A tapaszok ezekben az esetekben támasztórendszerként működnek, amely elosztja a terhelést és csökkenti a túlterhelt részekre nehezedő nyomást.
• Krónikus mozgási problémákkal küzdő egyének: Az arthritisben, fibromyalgiában vagy ismétlődő myalgiában szenvedő betegek számára a tapaszolás hatékony módja lehet a
• Idősebb emberek korlátozott mozgékonysággal: Az életkor előrehaladtával az ízületek stabilitása romlik és csökken az izomtömeg. A tapaszolás segíthet az idősebbeknek jobb egyensúlyt tartani járás közben, csökkenteni az esések kockázatát és enyhíteni az ízületek degeneratív elváltozásai által okozott fájdalmakat.

A tapaszolás ellenjavallatai: Mikor nem alkalmas az elasztikus tapasz használata?

A tapaszolás nem mindenki számára és nem minden helyzetben megfelelő. A helytelen alkalmazás vagy az egészségi állapot figyelmen kívül hagyása kedvezőtlen reakciókhoz vezethet – a bőrirritációtól kezdve az alapvető probléma súlyosbodásáig.

1. Bőrproblémák és allergiás reakciók

   Az egyik leggyakoribb ellenjavallat a sérült bőr. Ha a kliensnek nyílt sebei, mély horzsolásai, égési sérülései vagy akut gyulladásos betegségei (ekcéma, pszoriázis aktív fázisban) vannak, a tapaszolás súlyosbíthatja a problémát. A tapaszokban lévő ragasztó további irritációt okozhat, és akár a fertőzés kockázatát is növelheti.

   Az érzékeny bőrű személyeknek először le kell tesztelniük egy kis darab tapaszt az alkarjukon, hogy kizárják az allergiás reakciót. Néhány olcsóbb márka agresszív ragasztókat tartalmaz, amelyek viszketést, kiütést vagy akár kémiai égési sérüléseket okozhatnak.

2. Az erek betegségei és vérnyomás-rendellenességek

   A mélyvénás trombózissal diagnosztizált betegeknek, előrehaladott stádiumú visszérbetegségben vagy nyiroködémában szenvedőknek a tapaszolás megkezdése előtt konzultálniuk kell orvosukkal. A helytelenül felhelyezett tapaszok ugyanis helyi nyomást hozhatnak létre, ami korlátozza a vér- vagy nyirokkeringést, és ezzel súlyosbíthatja a duzzanatot és a fájdalmat.

   Különösen óvatosnak kell lenniük a cukorbetegeknek is, mivel az ő bőrük gyakran érzékenyebb és sérülékenyebb. Ezen betegeknél nagyobb a lassabban gyógyuló mikrotraumák kialakulásának kockázata.

3. Neurológiai zavarok és érzékenységvesztés

   Ha valakinek károsodtak a perifériás idegei (például diabéteszes neuropátia vagy szklerózis multiplex esetén), előfordulhat, hogy nem érzékeli a tapasz nyomását vagy dörzsölését. Ez bőrsérüléshez vagy nyomási fekélyek kialakulásához vezethet anélkül, hogy azt tudatosítanák.

   A tapaszokat nem szabad alkalmazni akut ideggyulladásos betegségek esetén sem (például övsömör – herpes zoster), mivel a mechanikai ingerlés fokozhatja a fájdalmat.

4. Terhesség

   A terhes nőknek kerülniük kell a tapaszolást a has és a gerinc területén, különösen az első trimeszterben. Ennek oka a bőr fokozott érzékenysége és a keringési rendszer változásai a terhesség alatt, valamint az a tény, hogy a tapaszolás biztonságosságát ebben az időszakban klinikai vizsgálatok még nem igazolták egyértelműen.

   

5. Helytelen alkalmazási technika

   A fent említett ellenjavallatok nélkül is káros lehet a tapaszolás, ha a tapasz helytelenül van felhelyezve:

   • Túl erősen van felhelyezve: Korlátozza a véráramlást és nyomásérzékenységből fakadó fájdalmat okozhat.
   • Helytelen irányban van felhelyezve: Pl. a nyirokáramlással ellentétes irányban fokozza a duzzanatokat.
   • A nem tornáztatott izmokon: Ha a tapaszt edzés helyettesítésére használják (például a meggyengült hát „megerősítésére”), az izomegyensúly felborulását okozhatja.

Hol alkalmazzák leggyakrabban a tapaszokat?

• Ízületeken (térdek, bokák, vállak, könyökök): Sérülések utáni stabilizálásra vagy krónikus fájdalmak esetén.
• Hátgerinc és nyak: A testtartás javítására és a feszültség enyhítésére.
• Izmok (vádli, comb, hátizmok): Túlterhelés esetén vagy a regenerálódás elősegítésére.
• Nyirokterületek (a térd alatt): A nyirok elvezetésének javítására és a duzzanatok enyhítésére.

Hogyan kell a tapaszokat helyesen felhelyezni? Útmutató lépésről lépésre

A tapaszolás csak akkor lehet hatékony, ha helyesen alkalmazzák. Hibás technika esetén nemcsak, hogy elveszítheti a hatását, de bizonyos esetekben nem kívánt szövődményekhez is vezethet.

1. A bőr előkészítése

   A tapasz felhelyezése előtt elengedhetetlen a bőr alapos előkészítése, hogy biztosítsuk a tapasz minél jobb tapadását. Először tisztítsa meg a bőrt természetes tisztítóoldattal vagy alkoholos törlőkendővel, hogy eltávolítsa a szennyeződéseket és a bőrfaggyút. Győződjön meg róla, hogy a bőr teljesen száraz, mivel a nedvesség jelentősen csökkenti a tapasz tapadási képességét. Ha az alkalmazási területen erősebb szőrzettel rendelkezik, finoman borotválja le a bőrt – ez jelentősen javítja a tapasz és a bőr közötti érintkezést. Fontos, hogy a felhelyezés előtt kerülje a hidratáló krémek és más zsíros készítmények használatát.

2. A tapasz formázása és vágása

   Mindig vágja le a tapasz éles sarkait, hogy ne tépődjön le. A tapasz hossza legyen elegendő az egész kezelt terület lefedésére + és ne feledkezzen meg a rögzítéshez szükséges tartalékról sem.

   A tapasz helyes felhelyezéséhez fontos annak megfelelő formára és méretre való vágása. Mindig kerekítse le a tapasz éles sarkait – ez megakadályozza a leválást és meghosszabbítja a tapasz élettartamát. A hossz lemérésekor ügyeljen arra, hogy a tapasznak nemcsak az érintett területet, hanem annak környezetét is le kell fednie – hagyjon elegendő tartalékot is (általában 2-5 cm-t mindkét oldalon) a megfelelő, feszültségmentes rögzítés érdekében.

   

   

   A szükséges formák:

   I-szalagok – az izmokra és ínakra (pl. vádli, vállak),

   Y-formák – nagyobb izomcsoportokra (combok, hátizmok),

   X-formák – ízületekre (térd, boka).

3. Helyes felhelyezési póz

   Ha izmot tapaszol, nyújtsa ki izmát hosszanti irányban (például a vádli esetében hajlítsa be a lábat). Ha ízületet tapaszol, helyezze azt semleges pozícióba (a térdet enyhén hajlítsa be).

4. Ragasztási technika

   A tapasz első 3-5 cm-ét ragassza fel feszítés nélkül (mint rögzítőt).

   Ezután a tapasz felhelyezésekor az, alkalmazás céljától függően, különböző feszítéseket használjon:

   • Az izmok támogatásához 10-30% feszítést alkalmazzon.
   • Az ízületek stabilizálásához növelje a feszítést 50-70%-ra.
   • Nyiroktapaszolás esetén ne alkalmazzon feszítést (0%).

   A felhelyezésnél figyeljen a ragasztás irányára is. Az izmokra az izomrostok irányában ragassza a tapaszt, míg a nyiroktapaszolásnál a nyirokerek mentén, a szív felé irányulóan.

   Az utolsó 3-5 cm tapaszt ismét feszítés nélkül ragassza fel, ezáltal a szalag lezárul és rögzül.

5. A ragasztó aktiválása

   A felhelyezés után finoman simítsa végig az egész tapaszt az ujjával, hogy aktiválja a ragasztót. A még hatékonyabb tapadás érdekében használhat hajszárítót alacsony hőmérsékletre állítva – a meleg levegő segíti a ragasztó jobb tapadását, de ügyeljen arra, hogy ne melegítse túl a bőrt.

6. Felragasztást követő ellenőrzés

   Végül fontos elvégezni az ellenőrzést is. A következőkre érdemes odafigyelni:

   • A bőr színe: Nem szabad elfehérednie vagy elkékülnie, mivel ez a tapasz túlzott megfeszítettségre utalhat.
   • Közérzet: Az enyhe húzó érzés normális, de ha erős fájdalmat érez, a tapaszt javítani kell.
   • Mozgékonyság: A tapasz nem korlátozhatja a természetes mozgást.

Mennyi ideig kell fennhagyni a tapaszt?

A tapaszt legfeljebb 3-5 napig szabad a bőrön hagyni, a felhasználás céljától és az egyéni igényektől függően.

Ha a tapasz elkezd leválni vagy kellemetlenséget okoz, akkor azt előbb el kell távolítani. Sporttevékenység vagy intenzív mozgás esetén előfordulhat, hogy a tapasz rövidebb ideig marad a bőrön.

A tapaszolás segíthet, de nem old meg mindent

A tapaszolásnak sok elkötelezett híve van, de a szakértők körében továbbra is vitákat vált ki. Egyes gyógytornászok hasznos kiegészítő módszerként tekintenek rá, míg mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatása inkább pszichológiai eredetű, vagy csak átmeneti jellegű.

Próbálja ki a tapaszolást figyelembe véve saját teste reakcióit – minden szervezet másként reagálhat a tapaszokra. Figyelje, hogyan reagál az ön teste, és ne feledje, hogy a tapaszok nem helyettesítik a szakszerű kezelést. Súlyosabb problémák esetén mindig konzultáljon gyógytornásszal vagy orvossal.

Források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32158546/

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/sms.14084

https://www.rehathink.sk/post/pružný-taping-vo-fyzioterapii-má-význam-čo-hovoria-štúdie

Szerző:
a FABULO csapata
www.fabulo.hu