A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága által szervezett XVI. Prekongresszuson a sportrehabilitáció legégetőbb kérdései kerültek fókuszba. Az eseményen Benkovics Edittel, a szakma elismert szakértőjével beszélgettünk a sportsérülések természetéről, a modern rehabilitációs protokollokról és a prevenció elengedhetetlen szerepéről.
Beszélgetés Benkovics Edittel
Gyakori sérülések a versenysportban
A kézilabda és hasonló kontakt sportok világában a sérülések skálája széles, a statisztikák pedig jól mutatják a különbségeket a nemek és életkorok között. Benkovics Edit kiemelte, hogy bár a kontakt sérülések (izomsérülések, zúzódások) látványosak, a nem kontakt sérülések gyakran sokkal súlyosabb következményekkel járnak.
- Vezető helyen a bokasérülések állnak.
- Ezt követik a térdsérülések, amelyek közül a keresztszalag-szakadás a legkritikusabb.
- A vállsérülések, bár gyakorinak tűnnek, statisztikailag valamivel ritkábbak, de szintén jelentős kiesést okoznak.
A rehabilitáció két pillére és az időfaktor
A sikeres gyógyulás nem csupán a szerencsén múlik. A rehabilitáció folyamata két jól elkülöníthető fázisból áll:
- Szöveti gyógyulás és egyensúly visszaállítása: Ebben a szakaszban a cél a műtét vagy sérülés utáni izomgyengeség és izomdiszbalansz korrigálása. Fontos megérteni, hogy a biológiai szöveti gyógyulási időt nem lehet sürgetni; ezt olyan tényezők befolyásolják, mint a genetika, a táplálkozás és az életmód.
- Funkcionális korrekció: A második fázisban a cél a sérüléshez vezető folyamatok javítása, hogy a sportoló jobb állapotban térjen vissza, mint a sérülése előtt volt.
A visszatérés ideje változó: egy keresztszalag-műtét után felnőtteknél általában 9 hónap, serdülőknél pedig 10-12 hónap szükséges a teljes felépüléshez.
Műtét vagy konzervatív kezelés?
A keresztszalag-szakadás (ACL) kapcsán Benkovics Edit hangsúlyozta: az élsportban a műtét megkerülhetetlen. Mivel a térd forgásirányú stabilitásáért nem az izmok, hanem a szalag felel, annak hiánya másodlagos sérülésekhez, például meniszkusz-szakadáshoz vezethet. A szakmai javaslat szerint a döntést a műtétről érdemes egy éven belül meghozni, mielőtt a térdízület maradandóan deformálódna.
Mentális gátak és neurokognitív technika
A fizikai gyógyulás mellett a pszichés gátak leküzdése is kulcsfontosságú. Sok sportoló tart az újrasérüléstől. Ezt modern neurokognitív technikákkal kezelik: figyelemelterelés közben (például villogó lámpákra való reagálás vagy labdázás során) végeztetnek specifikus mozgásokat a pácienssel. Ha a sportoló a figyelem megosztása mellett is helyesen hajtja végre a mozdulatot, a félelem fokozatosan "kitörölhető" az agyból.
Megelőzés: A jövő záloga
A prevenció területén a legnagyobb áttörést a videóelemzések hozták, amelyek rávilágítottak a tipikus mozgáshibákra. A sérülések mintegy 70%-a korrigálható lenne célzott programokkal. A szakértő üzenete egyértelmű: a megelőzést gyerekkorban, lányoknál 11-14, fiúknál 16 éves kor körül kell elkezdeni a leghatékonyabb eredmények érdekében.
Benkovics Edit: Gyógytornász
Patócs Natasa: Rendezvény és PR menedzser, Fabulo
Horváth Dóra: Social media és influencer menedzser, Fabulo