Stressz és evolúció – Melyek a legjobb stresszoldó masszázsok?

1Stresszoldó masszázs. Milyen érdekes és vonzó szóösszetétel. Gyakran találkozhatunk ezzel a kifejezéssel, amikor különféle masszázsokról olvasunk, vagy kezelést szeretnénk választani magunknak. De vajon tisztában vagyunk vele, hogy mi rejlik a marketing mögött? Ha megértjük a stressz és a stresszoldás lényegét, akkor sokkal könnyebben tudunk megfelelő kezelést választani magunknak.

Mindenekelőtt érdemes tudni azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindegyik masszázs stresszoldó, ergo amikor ezzel a megnevezéssel találkozol, miközben próbálod letenni a voksodat a 600-féle ajánlat mellett, akkor az nem tulajdonnévként értendő. Nincs olyan masszázsfajta, aminek az a neve, hogy „Stresszoldó masszázs”. Ez tényleg csak egy ügyes – és egyébként nagyon hatásos – marketing kifejezés. A masszázs, mint eljárás természetéből adódóan oldja a stresszt. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy hogyan teszi ezt, és melyik masszázs oldja jobban és melyik kevésbé. Ezekre a kérdésekre igyekszem összefoglaló válaszokat adni mostani írásomban, hogy a legközelebbi masszázskezelésed után a lehető legszélesebb mosoly üljön ki az arcodra. A legkézenfekvőbb kezdésnek az tűnik, ha először tisztába tesszük a stressz fogalmát.

A stressz fiziológiája

A stressz egy fiziológiás létállapot. Egy olyan komplex fizikai- és tudatállapot, melyet az autonóm vagy más néven vegetatív idegrendszer hoz létre, és aminek ha a normál funkcióját nézzük, az nemhogy nem egy negatív valami, de egyenesen az egyik legpozitívabb dolog, ami történhet veled.

2Természetes működésében a stressznek az a feladata, hogy segítsen téged az életben. Amikor a szervezet veszélyt észlel, az említett vegetatív idegrendszer bizonyos hormonok termelését ösztönzi, mellyel elősegíti az úgynevezett szimpatikus hatást. Ilyenkor a vér egy jelentős része a perifériákról (bőr, ujjvégek), és az ekkor „szükségtelen” másodlagos belső szervekből (gyomor, belek, ivarszervek, stb) a vázizomzatba és az elsődleges belső szervekbe (agy, szív, tüdő) áramlik. Ezt a fiziológiás állapotot hívja az orvostudomány stresszállapotnak.

És hogy ebben mi a pozitív? 
A több vér (több oxigén) hatására az agyunk teljesítménye megnő, jobban és kitartóbban tudunk koncentrálni. Ugyanígy vázizmaink, szívünk és tüdőnk is jobban teljesítenek, erősebbek lesznek.3
Hogy értsük a dolog evolúciós lényegét, amikor elődeink szemben találták magukat a szavannán az éhes kardfogú tigrissel (stresszhelyzet), akkor nem az emésztés vagy a szaporodás volt a legfontosabb dolguk, hanem hogy túléljék a hirtelen jött szituációt (többnyire harc vagy futás által). Erre nagyobb esélyük volt, ha a mozgáshoz és éberséghez szükséges legfontosabb izmaik és szerveik működését „felturbózzák”. Ezért hozza létre belső vezérlő rendszerünk a stresszállapotot. Hogy a lehető legjobb esélyeket biztosítsa a túléléshez egy éles helyzetben.

Persze manapság nem ez jut az ember eszébe a stresszről. A modern civilizáció hatásai miatt a stressznek egyfajta negatív jelentése lett. Hogy miért? Nos, az ősember miután legyőzte a tigrist (vagy elfutott előle), és elmúlt a stresszhelyzet, akkor megnyugodott. Ilyenkor pedig egy a stresszel ellentétes fiziológiai állapot, a relaxáció jön létre. Ekkor a vázizmokból és az elsődleges belső szervekből a másodlagos belső szervekbe és a perifériákra átáramlik a vér nagy része, hogy azok működését segítse (emésztés, kiválasztás, nyirokkeringés, szexualitás stb).

Normál esetben így egészíti ki és segíti egymást a stressz és a nyugalom váltakozása. A természettől elszakadt, elkényelmesedett modern ember viszont eltávolodott ettől az egyensúlytól.
Rohanó, egymással versengő életünkben sokkal többet tartjuk magunkat stresszben, mint nyugalomban. Így szervezetünknek nincs ideje megnyugodni, kompenzálni, és a megnövekedett, túlzott stresszállapot egyszer csak kórossá, s így károssá válikKépesek vagyunk még akkor is „stresszelni” valamin, ha a valódi stresszhelyzet már elmúlt, vagy még nem jött el, és már/még nyugalomban kellene lennünk. Elég a legegyszerűbb példákba belegondolni. Egy fontos állásinterjúra készülve már előző este hajlamosak vagyunk nem aludni, és azon izgulni, hogy mi lesz holnap. Pedig a valós stresszhelyzet csak másnap lesz. Aztán ha esetleg rosszul sikerül, akkor még egy hét múlva is azon rágódunk.

4A modernitással valahogy elfelejtettünk a jelenben élni. Nem csoda hát, hogy szervezetünk teljesen összezavarodott. Felborult a stressz és relaxáció természetes egyensúlya, és vele az egész hormonháztartásunk. Túl sok a stressz, kevés a nyugalom, ráadásul folyamatosan álarcot kell viselnünk, hogy ez ne látszódjon kifelé.
A mindenkori orvosi statisztikák ezt a jelenséget gyönyörű szépen alá is támasztják. Manapság évről évre nő a gyomorfekélyek, bőrbetegségek, vese- és májelégtelenségek, merevedési zavarok száma (kevés vér = alulműködés), a másik oldalon pedig a szívrohamok, magas vérnyomás, izomgörcsök és agyvérzések úgyszintén egyre csak sokasodnak (sok vér = túlműködés).

És hát itt jön be a képbe a szóban forgó hivatás, a masszázs tudománya, aminek emiatt a jelenség miatt van minden eddiginél nagyobb létjogosultsága.

Hogyan hat a masszázs?

5A masszázs közvetlenül a bőrre és az izmokra, ezek által közvetetten pedig nagyjából minden másra is hat a szervezetben, az idegrendszertől kezdve a csontokon és ízületeken át a belső szervekig. A vérkeringést serkenti, ezáltal az anyagcserét és a kiválasztást is. Emellett oldja az izomgörcsöket és az izmok egyéb túlfeszüléseit, és kellő mennyiségű vért juttat a perifériákra. Ezek a hatások megnyugtatják az elmét és lelassítják a légzést is. Mindezzel pedig a masszázs segít a fentebb említett, általánossá vált „civilizációs stresszállapotból” nyugalomba, relaxációba kerülni.
Ezért tehát koncepcióiktól függően, különböző mértékben ugyan, de minden masszázs stresszoldó.

De mégis, milyen az igazán jó stresszoldó masszázs?

Sokan a lágy, simogató masszázsokat azonosítják be úgy, mint a legjobb stresszoldó kezeléseket. Ez azonban a lehető legnagyobb tévedés. Nem vitatom, hogy az ilyen masszázsok kényeztetik az ember lelkét, és egy bizonyos mértékig oldják a stresszt. Azonban annak csak a mentális részét, ami csupán egy másodlagos tünet. Ennek megfelelően, mivel ezek a masszázsok nem az elsődleges fiziológiai jelenségeket kezelik, hatásuk maximum csak rövidtávú lehet. A fentebb említett tudományos-evolúciós okfejtésből látható, hogy a stressz egy komplex fiziológiás létállapot, amit legalább annyira meghatároz a szervezet fizikai állapota, mint a mentális, illetve ezek visszahatnak egymásra.

Ebből következik, hogy a tartós stresszoldáshoz mindkét résszel behatóan kell foglalkoznunk. Egy masszőrnek, aki elsősorban fizikai behatásokat eszközöl a kezeivel, a stressz elsődleges jelenségeit, azaz a mélyebben fekvő feszes izomcsomókat kell oldania ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben készítse elő a hosszabb távú relaxációt.

Bár a lágy, érzéki érintések jól esnek az elmének, azonban tartós stresszben az izmok állnak be a legjobban. Megkeményedve megrekesztik a beléjük jutott vért, nem engedik azt normális ütemben folyni, cserélődni, így a természetes relaxáció hiányában az izomrostok krónikusan feszessé válnak, görcsök keletkeznek bennük, amik ha nem kerülnek feloldásra, akkor ez az állapot masszázs után hamar visszahat az elmére is. A túlfeszült, sokszor kőkemény izomrostokat pedig csak simogatással nem lehet feloldani.

A legjobb stresszoldó masszázs az, amiben vannak ugyan lágy mozdulatok is, mégis sok mélyre ható, kimozgató, gyúró technika is helyet kap. Mindemellett az a legjobb, ha a masszőr belülről kifelé masszíroz, és követi a testben futó anatómiai erővonalakat, illetve a főbb energiavezetékek (meridiánok) vonalait.

Hogyan válassz masszázst a stressz ellen?

Sportmasszázs

7Ha engem kérdezel, az általános, klasszikus sportmasszázs az egyik legjobb stresszoldó kezelés, amit választhatsz. Főleg gyúró technikákkal dolgozik, mely kifejezés a szakmában azoknak a fogásoknak a gyűjtőneve, melyekkel az izmokat kiemeljük a helyükről, intenzíven átdolgozzuk, majd “visszatesszük” oda, ahol voltak. Az ilyen fogásokkal lehet a stressz elsődleges fizikai megnyilvánulásait (krónikus izomfeszülések) a leghatékonyabban oldani. A túlfeszült izomrostokat kilazítva a gyúrás felszabadítja a bennük rekedt vért is. Az addig pangó vér így aktivizálódva hamarabb visszajuthat a szívbe és a tüdőbe, ahonnan új, oxigénben dús vérként érkezik majd vissza a szövetekhez. A megújult, oxigénben gazdag vér egy része a regenerációt és az izomműködést segíti elsődlegesen a terhelt helyeken, másik része pedig a terhelést követően visszajut a perifériákra és a másodlagos belső szervekbe. Ezt a hatást rövid távon teljesítménynövelésre is lehet használni – ez a sportmasszázs klasszikus alkalmazása –, hosszú távon azonban a tartós relaxáció legjobb és leghatékonyabb elősegítője akkor is, ha sporttól függetlenül, csupán az általános stressztől álltak be az izmaid. Egy jó sportmasszázs lágy, simító mozdulatokkal lezárva a legtökéletesebb stresszoldó masszázs, amit választhatsz.

Yumeiho

813 éves pályafutásom alatt sok masszázst megtanultam, és még többet kipróbáltam. A keleti technikák közül számomra a Yumeiho bizonyult a legjobb stresszoldónak. A törzs és a végtagok főbb meridiánjai mentén alkalmazott apró gyúrások mellett ebben a japán módszerben fontos szerepet kap az ízületek kimozgatása, “kiropogtatása” is. Amikor egy hozzáértő személy (yumeiho masszőr, manuálterapeuta, kiropraktőr, stb) egy kimozgatás során szakszerű módon eltávolítja egymástól az ízületi felszíneket, apró gázbuborékok keletkeznek azok között. Ezek a kis bubik aztán a hirtelen nyomáscsökkenéssel el is oszlanak az ízületi folyadékban. Ez gyakran – bár nem törvényszerűen – egy afféle pukkanó hanggal jár, mint amikor egy nedves üveglapot felemelsz egy asztalról. Erre mondják, hogy “felszabadul a betokosodott ízület”. Ilyenkor a csonthártyában keringő friss vér és oxigén az ízületi végeket is jobban át tudja járni, s ily módon segít a stressznek az ízületeket érintő, másodlagos hatásait is ellensúlyozni. A hagyományőrző, keleti stílusokból én tehát a Yumeihot ajánlom neked, ha kifejezett célod a stresszoldás.

Dinamikus Rapid Masszázs

9A sportmasszázs és a Yumeiho mellett a Dinamikus Rapid Masszázs szintén egy különösen jó stresszoldó masszázs. Kidolgozásának kezdetén eleve az volt a cél, hogy a nagy fesztiválok egészségügyi bázisain dolgozó orvosok, mentősök és egészségügyi személyzet munkáját segítse egy ott dolgozó masszőr csapat azzal, hogy megpróbálják minél jobban kompenzálni a hosszú, pörgős, sokszor 24-48 órás műszakokkal járó megnövekedett stressz-szintet. Egy nem hétköznapi munkához kellett egy nem hétköznapi kezelés. Engem ért a megtiszteltetés, hogy az újonnan alakult masszázs részleg vezetőjeként csapatot verbuváljak, és megpróbáljunk egy olyan valamit kidolgozni, ami eleget tesz ennek a speciális igénynek ebben a speciális helyzetben. Először masszázsszékre ültetve a kísérleti alanyainkat sok intenzív, ritmikus gyúró fogással kezeltük, mint amilyeneket a klasszikus sportmasszázs is használ. Azonban már ezeket a gyúrásokat is igyekeztünk a keleti orvoslásban meghatározott energetikai vonalak mentén alkalmazni. Az volt a célunk, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben segítsük annak a meditatív tudatállapotnak a kialakulását, amiben egyszerre van jelen a relaxáció és a koncentráltság, ami a hatékonyabb munkavégzéshez szükséges. Mindeközben folyamatos visszajelzést kértünk alanyainktól a kezelések alatt és után is. Szó szerint kikísérleteztük a legjobb technikákat és koncepciókat. A foglalkozások végére különböző kimozgatásokat is eszközöltünk, amikhez a keleti stílusokból (thai masszázs, Yumeiho) merítettünk fogásokat, szintén az ottani orvosok és pszichológusok visszajelzései alapján, hogy melyik válik be jobban nekik és melyik kevésbé. A második év végére a személyzet már nagyon elégedett volt a kidolgozott módszerrel, és ez a munkájukon és a hangulatukon is meglátszott. Később egy hirtelen ötlettől vezérelve nyitottunk egy standot a fesztiválozóknak is, a többi pedig már történelem


Szeretnél többet tudni a Dinamikus Rapid Masszázsról? https://rapidmassage.eu/altalanos-tudnivalok/

Nagy Sandor - Rapid Massage

Szerző:

Nagy Sándor

gyógy- és sportmasszőr, mozgás- és tartásfejlesztő szakember, gerinctréner,
a Rapid Massage Service alapítója és vezetője

 
Az oldal sütiket (cookie) használ. A böngészéssel elfogadja használatukat.