(VIDEÓ) Sikeres keresztszalag műtét? A kulcs az együttműködésben van – Interjú Dr. Tátrai Miklóssal
A keresztszalag-szakadás az egyik leggyakoribb és legkomolyabb térdsérülés, amely sportolók és aktív életmódot élők körében egyaránt előfordul. A megfelelő műtéti ellátás és a tudatos rehabilitáció döntő jelentőségű a teljes felépülés szempontjából. A 2. Magyar Sportrehabilitációs Konferencián Tátrai Miklós ortopéd sebésszel beszélgettünk, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik térdműtétek, különösen ACL-pótlások terén. Megosztotta velünk, mik azok a tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják a műtétek sikerességét – orvosi, rehabilitációs és páciens oldalról egyaránt.
Beszélgetés Dr. Tátrai Miklóssal
A rutin hiánya a szövődmények egyik fő oka
Tátrai doktor egy konkrét tanulmányra hivatkozva rámutatott: Amerikában a keresztszalagpótlással kapcsolatos szövődmények több mint 80%-át olyan sebészek végzik, akik évente tíznél kevesebb ilyen beavatkozást hajtanak végre. „Egyszerűen nincs meg a rutin, nincs meg a helyzetkezelési gyakorlat. Aki nem végzi elégszer ezt a műtétet, nagyobb eséllyel hibázik” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a siker kulcsa az orvos felkészültségében, tapasztalatában és aktuális mentális-pszichés állapotában is rejlik.
Rehabilitáció, együttműködés, bizalom
A műtét technikai kivitelezése csak az első lépés. Legalább ilyen fontos a megfelelő utókezelés és a rehabilitáció. A COVID-járvány idején világosan kiderült, hogy ha a betegek nem jutnak el gyógytornára vagy fizioterápiára, az izomerő lassabban fejlődik, a térd nem hajlik megfelelően, és megnő az újrasérülések aránya.
Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a páciens hozzáállása sem. A túl korai edzés, a gyógytorna ajánlások figyelmen kívül hagyása szintén veszélyeztetheti a gyógyulást. „Hiába végzünk precíz műtétet, ha a beteg nem tartja be az utasításokat, előbb megy edzeni vagy túl hamar tér vissza a sporthoz. Ezzel az egész eredményt kockáztatja” – figyelmeztetett.
A bizalom az orvos és páciens között alapvető. „Ha valaki úgy érzi, hogy nem tud együttműködni az orvosával vagy gyógytornászával, inkább keressen olyat, akiben bízik. Enélkül nincs értelme belevágni.”
Időzítés: mikor érdemes megoperálni az ACL-t?
Az időzítés finom egyensúlyt kíván. A legideálisabb a műtét az első 24–48 órában, de ha ez nem megoldható, jobb 1–1,5 hónapot várni, mint túl korán vagy a rossz időszakban operálni. A kritikus időszak 1 és 5 hét között van, amikor megnő a posztoperatív szövődmények, például az artrofibrózis (mozgásbeszűkülés) kockázata. Ha viszont túl sokáig halogatjuk a beavatkozást, az instabil térd miatt másodlagos károsodások – porcleválás, kopás – léphetnek fel.
„Általában azt mondhatjuk, hogy ha nincs társuló sérülés, akkor 1–1,5 hónap után, de legkésőbb fél éven belül érdemes sort keríteni a műtétre” – tette hozzá.
Nyitottság, fejlődés, kapcsolatépítés – a konferenciák szerepe
Tátrai Miklós szerint az ilyen szakmai konferenciák egyik legnagyobb értéke a személyes találkozás és kapcsolatépítés: „A napi rutinban nincs idő egymással beszélgetni. Itt viszont lehetőség van kérdezni, megosztani, tanulni.”
A 2. Magyar Sportrehabilitációs Konferencia tematikáját különösen hiánypótlónak tartja: „Hogy kizárólag keresztszalag-rehabilitációról, illetve sportsérülések rehabilitációjáról beszélünk – ez Magyarországon szinte példa nélküli. Ilyesmit eddig csak Innsbruckban vagy Katarban tapasztaltam.”
Tátrai doktor üzenete világos: a műtét sikeressége nem egyetlen tényezőn múlik. Tapasztalt sebész, jól strukturált rehabilitáció és fegyelmezett, együttműködő páciens – ezek együtt alkotják a gyógyulás három pillérét.
Dr.Tátrai Miklós: ortopéd és traumatológus szakorvos, sportorvos
Horváth Dóra: tartalomszerkesztő, Fabulo