(VIDEÓ) Térdsérülések, női sportolók és a mesterséges intelligencia szerepe a rehabilitációban – interjú Kornis Krisztinával
A 2. Magyar Sportrehabilitációs Konferencia kiemelkedő előadói között szerepelt Kornis Krisztina gyógytornász, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója, aki kutatásaiban a női sportolók térdsérüléseinek sajátosságaival és mesterséges intelligencia alapú mozgásanalízissel is foglalkozik. Mi állhat a keresztszalag-sérülések hátterében? Hogyan lehet hatékonyabbá tenni a rehabilitációt objektív adatokkal? Milyen szerepet játszhat a mesterséges intelligencia a mozgáselemzésben ? És mikor valóban hasznos a krioterápia? Ezeket a témákat boncolgattuk Krisztinával folytatott beszélgetésünk során.
Beszélgetés Kornis Krisztinával:
A sikeres rehabilitáció kulcsa: objektív mérések és fokozatosság
Egy térdszalag-műtét utáni gyógyulás rendkívül összetett folyamat, amely akár 9–12 hónapot is igénybe vehet. A cél nem pusztán a fájdalommentesség, hanem az, hogy a sportoló biztonságosan visszatérhessen a sportba. Ehhez elengedhetetlen a fázisokra bontott, objektív adatokon alapuló döntéshozatal, amely minimalizálja a szövődmények és a hosszútávú panaszok kockázatát.
Nincs tiltott mozdulat – de van, amit érdemes figyelni
A sérülések hátterében sokszor nem egyetlen „rossz mozdulat” áll. A kutatások alapján a dinamikus valgusz térdmozdulat – amely a térd befelé rotációját idézi elő – valóban növelheti a keresztszalag-szakadás esélyét. Ugyanakkor nem szabad démonizálni egyetlen testhelyzetet sem. A sérülések kialakulását számos tényező befolyásolhatja: fáradtság, kialvatlanság, stressz, korábbi sérülések – ezek mind hozzájárulhatnak a problémák megjelenéséhez nemcsak élsportolóknál, hanem hobbisportolóknál is.
A mesterséges intelligencia új távlatokat nyit
Az objektív mérések terén a mesterséges intelligencia (AI) szerepe egyre hangsúlyosabb. Nem kell évtizedeket várni – Az AI szerepe a mozgásrehabilitációban már most is megkerülhetetlen. A mozgáselemzéshez használt szoftverek segítségével megbízhatóbb döntések hozhatók, amelyek a sportba való visszatérést is hatékonyabban támogatják. Ugyanakkor fontos lenne, hogy ezek az eszközök szélesebb körben is elérhetővé váljanak az egészségügyi szektor számára is..
Krioterápia – mikor ajánlott?
A krioterápia (hidegterápia) sokak számára bevett eszköz a fájdalom és gyulladás csökkentésére. Ugyanakkor Krisztina arra figyelmeztetett, hogy a legfrissebb irányelvek – különösen a „PEACE & LOVE” protokoll – már nem javasolják a hideg alkalmazását a korai posztoperatív szakaszban, mivel az hátráltathatja a természetes gyulladásos folyamatokat, amelyek fontosak a gyógyulás során. Speciális esetekben azonban – például artrofibrózis vagy duzzanat esetén – a krioterápia pozitív hatást gyakorolhat, főként a mozgástartomány növelése révén. Az alkalmazás időzítése és indokoltsága ezért kulcsfontosságú.
A motiváció belülről fakad
Kornis Krisztina motivációját a sport iránti szeretet és az egészségügyi hivatás iránti elkötelezettség táplálja. Évtizedeken át aktív lovassportolóként tevékenykedett, így a sport és az orvoslás ötvözése természetes döntés volt számára. Már középiskolásként tudta, hogy a gyógytornász hivatás az ő útja, és máig szenvedéllyel végzi munkáját..
Kornis Krisztina: Gyógytornász, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatója
Keszőcze Nikola: Értékesítési menedzser, Fabulo
Horváth Dóra: tartalomszerkesztő, Fabulo